Magyar rovás

maGar rovás

Ha nincsen gyökér, nincsen fa

ha ninCen Gökér, ninCen fa

 
Címkék: 

Az erdő fohásza

az erdő foháSa

Óbányán, egy helyi lakosnak köszönhetően már rovásszöveggel is olvasható ez a fohász, mégpedig annak összerótt változatában.

Ennek a kis kelet-mecseki sváb falu felett található egyik dombnak a tetején, a kis vadászház mellett található ez a tábla. Rajta „Az erdő fohásza” című azonos vers magas szintű, magyar összerovással készült átirata.

Készítője F-né Sándor Katalin, óbányai lakos, aki büszke magyarságára és természetesen a sváb származására is és arra, hogy egy többezer éves írásműveltséget tanulhatott meg. A rovásjeleket egy kézi marógéppel rótta a táblára és hogy még időtállóbb legyen, a felületét le is kezelték annak, tekintettel a sok esőre is.

Köszönjük neki ezt a szakmailag is szép munkát!

az-erdo-fohasza.jpg[1]
Az erdő fohásza

Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem
ne emelj rám kezet.
Én vagyok tűzhelyed melege
Hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap
elől, és gyümölcsöm oltja szomjadat.

Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja
Én vagyok asztalod lapja,
Én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
A deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája,
koporsód fedele.
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
ne emelj rám kezet!
Ne bánts!

az-erdo-fohasza.jpg
Az erdő fohásza