Magyar rovás

maGar rovás

Ha nincsen gyökér, nincsen fa

ha ninCen Gökér, ninCen fa

 
Címkék: 

Hogyan használjuk?

hoGan haSnáljuk?

Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy – jelenleg még – hogyan nem tudjuk használni ősi írásunkat számítógépen, mire nincs még lehetőségünk.

Amíg rovásunk szabványosítása – a megfelelő eredménnyel – le nem zárul, és az eredményeket meg nem valósítják, teljes mértékben elérhetővé és használhatóvá nem teszik (az erre hivatott szervezetek, cégek, fejlesztők, stb.), addig csak „eseti” megoldások lesznek. Az általunk nyújtott lehetőség sem más – annak ellenére, hogy a módszerünk kidolgozása során törekedtünk a minél teljesebb használhatóság biztosítására (természetesen, a jelenlegi technikai feltételek mellett), szem előtt tartva a szakmai értekezletek döntéseit, állásfoglalásait. Ismételten csak hangsúlyozni tudjuk: nem tekintjük a próbálkozásunkat az egyetlen járható útnak (sőt, nyitottak vagyunk minden más technikai javaslatra). Sokkal inkább – maradva a kifejezésnél – egy próbálkozás ez, ami a szabványosítás lezárásáig meglévő űrt hivatott kitölteni.

Egyelőre, tehát, ne várjuk azt, hogy ha bekapcsoljuk számítógépünket, akkor az ősi írásunkkal „fogad”. Ezt ma még nem lehet tökéletesen, hibamentesen, mindenhol használható egységes módon megoldani. Ahhoz, hogy rovásunk használata rendszerszinten (operációs rendszerek szintjén) működjön, mindenképpen szükséges, hogy egységes elvek, szabályok, szabványok legyenek, amik megkönnyítik mind a készítők, mind a használók életét – feleslegessé téve az egyedi próbálkozásokat. Ez a szabványosítási folyamat (Unicode) jelenleg is tart, aminek eredménye lesz – reményeink szerint – az egységes rovás-jelkészlet és annak digitális eszközökön történő használata.

Amit ma meg tudunk tenni: az arra felkészített programokban, alkalmazásokban használhatjuk ősi írásunkat. Ehhez a következő két feltételnek kell teljesülni:

Ráadásul, a tökéletes felhasználói „rovó-élmény” eléréséhez az szükséges, hogy a fenti két követelménynek az alkalmazás mind működése szintjén (pl. az általa kezelt dokumentumok, fájlok megjelenítése, szerkesztése, stb.), mind a felhasználói felületén (megjelenés, menürendszer, stb.) eleget tegyen. Az utóbbi probléma megoldása visszavezet a szabványosításra (hisz' teljes, rendszerszintű kezelést igényel), így azzal nem foglalkoztunk. Megelégedtünk azzal, hogy az elérhető technikai lehetőségek mellett, az adott alkalmazás használni tudja a rovás-jeleinket (jobbról-balra történő írási iránnyal).

Alapvetően az általunk kidolgozott módszer rótt dokumentumok elkészítésére, szerkesztésére, kinyomtatására, stb. alkalmas (ami nem jelenti azt, hogy más jellegű alkalmazás esetén – ahol adott a korábban írt két feltétel – ne érhetnénk el sikereket). Ne felejtsük el, hogy ha az elkészített dokumentumot nem csak saját felhasználásra tervezzük, hanem azt meg szeretnénk osztani másokkal (digitális formában) is, akkor – egyelőre – szükséges, hogy a másik félnél is telepítve legyen a betűkészletünk. Ha a másik fél – egyszerűen és könnyen – dolgozni is szeretne az általunk készített dokumentumon, akkor a billentyűzet-kiosztást is telepítenie kell.

Végezetül még egy fontos – és jelenleg csak kerülőúton megoldott – problémára szeretnék felhívni a figyelmet: az ugyanazon szöveg rovott és latin-betűs megfelelője közötti „kapcsolat”. Egyrészt, a módszerünket – a jobbról-balra történő írási irány érdekében – a héber írásrendszerre és Unicode-jelkészletre alapoztuk. Mikor ezeket a héber karaktereket gépeljük, a betűkészletünk használatával ezek rovás-jelekként látszódnak, mert a betűk képét alakítottuk át. Másrészt, vannak hangok, amiket latin jelkészlettel kétjegyű betűkként, míg a rovásban egy jellel írunk (cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs) – a kísérőjelekről („bogárjelek”) nem is beszélve. Ezek miatt nem lehetséges – jelenleg még a mi megoldásunkkal sem – latin-betűs és rótt szöveg közötti automatikus átalakítás (csak külön, erre a célra készített alkalmazás segíségével oldható ez meg).