Magyar rovás

maGar rovás

Ha nincsen gyökér, nincsen fa

ha ninCen Gökér, ninCen fa

 
Címkék: 

Solti döntés

2012. Ígéret hava 21-22-i solti értekezlet határozatának 9. pontja szerint a résztvevők – elsöprő arányban – az Everson–Szelp-féle beadványt támogatták.

Szabványosítás

Ebben a folyamatban résztvevő két társaság, a Rovás Alapítvány (Sípos László, Rumi Tamás) és az Everson–Szelp féle munkacsoport (Szelp Szabolcs, Joó Ádám) részéről egyenlő időkeretben ismertethették a beadványaikat. Mindkét fél arra kapott lehetőséget, hogy győzze meg a tanácskozás részvevőit arról, hogy őket érdemes támogatni.

Sípos László: mondanivalójának közlését utólag írásban letiltotta.

Szelp Szabolcs: Az Everson–Szelp beadvány csak a magyar rovást szeretné szabványosítani, ami viszonylag jól ismert. Nem tagadják más sztyeppei rovások létezését. E kérdésben a kutatók állásfoglalása különböző a jelek hangértékének tekintetében. A magyar rovás tekintetében sokat közeledtek az álláspontok a két fél esetében – a maguk részéről legalábbis igyekeztek. A betűazonosság és formák egységesítésében és különválasztásában még lényegesek az eltérések.

Szondi Miklós: A Rovás Alapítvány kiadványaiban rovásbetűként szerepelnek a DZ, DZS, Q, W, X, Y jelek. Gödöllőn úgy döntöttünk, hogy ezek nem betűk, hanem ligatúrák. Mi erről a felek állásfoglalása?

Sípos László: mondanivalójának közlését utólag írásban letiltotta.

Rumi Tamás: mondanivalójának közlését utólag írásban letiltotta.

Szelp Szabolcs: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet megfelelő munkacsoportjával dolgozunk együtt. Őket műszaki szempontok vezérlik, sokéves tapasztalatokkal rendelkeznek. A bizottságtól olyan jelzés érkezett, hogy az Magyar Szabványügyi Testület által benyújtott tervezetben vannak oda nem való jelek, ligatúraszerűek. Egyes összerovásokat egyféle módon lehetne leírni, másokat külön katalógusba szeretnék elhelyezni. Ez év februárjában ment egy levél a bizottsághoz Sípos László aláírásával, melyben azt állítja, hogy a Rovás Alapítvány a magyarországi rovó társadalmat képviseli és folyamatos egyeztetésben áll azokkal.

Joó Ádám: a Rovás Alapítvány tevékenységében összefolyik többféle tevékenység, ami nem öszszetartozó, az általuk használt jelrendszert, mint szabványtervezetet kommunikálják.

Tisza András: műszaki szempontból mindkét tervezet alkalmas a számítógépen való működtetésre. Valakinek vissza kell lépnie. Még marad a félelem, hogy bárki újabb változattal jön.

Az értekezlet határozathozatala

Az elhangzott előadásokat és hozzászólásokat követően ezen kérdések tétettek föl határozati javaslatok meghozatala céljából:

  1. A régen elfelejtett „róni” ige használatára alapozhatjuk ősi írástevékenységünk elnevezését. Rójunk vagy rovásírjunk?
  2. Minél ősibb egy írás, annál inkább igaz rá, hogy az iránya jobbról balra tartó. Ennek ismeretében mindig hangsúlyozzuk, hogy a mi rovásunk elsődleges iránya jobbról balra tartó?
  3. A legtovább Székelyföldön fönnmaradt írásunkat székely-magyarnak mondani tévútra visz, hiszen ezzel azt sugalljuk, mintha a székely nem is magyar lenne. Elfogadható összefoglaló névként a magyar rovás?
  4. Az idegenben föllelt rovásemlékeink neveit magyar fordításban adjuk meg (pl. a Nikolsburgban megtalált ábécét miklósvárinak mondva) vagy az idegen név megtartása esetén, úgy mint pl. Nikolsburgban megtalált ábécénk vagy a Bolognában megtalált botnaptárunk másolata. Melyiket ajánljuk használatba?
  5. Elfogadják-e a jelenlévők Tisza András javaslatát, miszerint a latin-betűs ábécé sorrendjét követő rovás-betűs ábécé helyett a rovás-betűsor kifejezést használjuk?
  6. A latin betűkészletből származó DZ, DZS, Q, W, X, Y jelek nem felelnek meg a magyar ábécé „egy hang–egy jel” alapelvének, azok eddig sem voltak részei az eddig ismert ábécéknek. Részei a magyar rovás-betűsornak?
  7. Elfogadjuk-e Vér Sándor javaslatát, hogy a zárt E jelének ne a jelenleg javasolt (íves H jel) legyen használatba hozva, hanem a Bél Mátyás-féle Ö jel?
  8. Egyertértenek-e az értekezlet résztvevői, hogy a felolvasott állásfoglalást küldjük el Magyarország kormányának, annak reményében, hogy nevesítve legyen a magyar rovás a most készülő Nemzeti Alaptantervben?
  9. Az Unicode-hoz benyújtott, az értekezleten részletesen megtárgyalt szabványosító beadványok közül melyiket támogassuk? A Dr. Hosszú Gábor által beadottat vagy Michael Everson–Szelp Szabolcs által beadottat?

Idő hiányában nem került megtárgyalásra, ezért nem határoztunk a rövidítés, az összerovások szabályai közül azokról, hogy kiírjuk-e a szó elején lévő magas magánhangzókat; hogy rováskor elhagyjuk-e a szó elején lévő H betűt, s aztán Csatlós Csaba pontosítása azon esetekben mikor magánhangzót, illetve mássalhangzót hagyunk ki. Arról sem történt állásfoglalás, hogy az aK-ot betűként vagy szótagjelként kezeljük-e.

Határozatok

  1. Ősi írástevékenységünk megnevezésére a róni igét használjuk, mely így hangzik: én rovok, te rósz, ő , mi rovunk, ti rótok, ők rónak.
  2. Rovásunknak elsődleges iránya jobbról balra tartó.
  3. Ősi írásunk neve: magyar rovás.
  4. Az idegenben föllelt vagy őrzött rovásemlékeink megnevezéséhez mindig tegyük hozzá a magyar rovásemlék kifejezést, mint pl. Nikolsburgi magyar rovásemlék vagy Bolognai magyar rovásemlék.
  5. Rovás-ábécé helyett a rovás-betűsor elnevezést használjuk.
  6. A magyar rovás-betűsortól idegen jelek, mint a DZ, DZS, Q, W, X, Y nem részei a magyar rovás-betűsornak, mely a Forrai Sándor által összeállított betűkből áll.
  7. Zárt E jeleként a Bél Mátyás-féle Ö jelet javasoljuk használni a jelenlegi íves H helyett.
  8. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg Magyarország Kormányának, melyben kérik, hogy a magyar rovás legyen része a Nemzeti Alaptantervnek.
  9. Ősi írásunk Egyetemes Betűkészletbeli kódolására (Unicode) az ISO/IEC JTC1/SC2 Nemzetközi Műszaki Bizottsághoz beadott szabványosító beadványok közül a Dr. Hosszú Gábor által benyújtottat, valamint a Michael Everson–Szelp Szabolcs szerzőpáros által benyújtottat tárgyalta meg az értekezlet, és az utóbbit biztosította támogatásáról.

Forrás: Az egységes rovás (187–189. oldal) – Solt, 2012.[1]