Magyar rovás

maGar rovás

Ha nincsen gyökér, nincsen fa

ha ninCen Gökér, ninCen fa

Boldog, békés karácsonyt kívánunk mindenkinek! boldog, békés karáCoNt kívánunk mindenkinek!
 
Címkék: 

1600-as évekből

M6B-as évekből

Rudolf császár ellen írt vers 1604-ből

Szamosközi verse[1]
Szamosközi verse

Szamosközi István – aki Bocskai István[2] erdélyi fejedelemnek volt az udvari történetírója – császárellenes verset írt latin nyelven, de úgy, hogy a császárt korholó kifejezéseket rovás-betűkkel írta. Ezt – valószínűleg – azért tette, hogy a németek ne tudják elolvasni. Ez attól is különleges irodalmi emlék, mert idegen nyelvű szöveget jegyeztek le benne rovás-betűkkel. A vers címét a rovásunknak megfelelően, jobbról-balra írta, de a versben már a latin-betűs iránynak megfelelően balról-jobbra. Másik érdekesség, hogy a rovás-betűket nem fordította meg az írásiránynak megfelelően. (A vers fordításában a rovással írt szavakat NAGYBETŰKKEL emeljük ki.)

RUDOLF CSÁSZÁRRA
A császárságnak növelése, RUDOLF, a te műved, / Érte az Augustus büszke nevét nyered el. / Tudni illik növeléd birodalmad VÉSZTELI HADDAL / S ÍNSÉG, VÉR, DÖGVÉSZ által a népedet is. / A magyarok FÖLDJÉT ellepted BESTE GAZOKKAL / S DÖGLETES RABLÓK REJTEKE Dácia most. / Nem tudom, ily sokaság a javakból mennyit emészt föl, / Ámde tudom, Prágád gazdagítod pazarul. / OTTHONI FAJTÁDAT gyarapítani, szerte harácsolsz, / S mind ami BŐRT LENYÚZOL, sarc fejiben fizeted. / Merthogy az udvarodon CSÁSZÁRFIÚ, TINDARIDÁKNAK / Serege, meg ÉLŐDŐ SZAJHA is annyi henyél / Nincs a sok ágba folyó Isternek ilyen sok az ága, / Bővízű Nílus se ágazik annyi felé. / Uccu RUDOLF GYARAPÍTS csak e fattynak kedvire minket, / Büszke dicsőségnek hogy sose légy szűkiben.

Komáromi Csipkés György bejegyzése 1653-ból

Komáromi bejegyzése[3]
Komáromi bejegyzése

A debreceni főiskola könyvtára őrzi Kismarjai Veszelin Pálnak azt a 17. századi emlékkönyvét, amelynek 241. lapjára Komáromi Csipkés György debreceni tanár és prédikátor Leidenben 1653. március 12-én (IV. Idus Martii Juliani) jegyezte be ezt a mondatot rovással. Fölötte héber írás, alatta pedig görög, amiknek ugyanaz az értelmük: ELÉG ÉNNEKEM AZ ISTEN KEGYELME. TE ESMÉRD MEG MAGAD

Miskolci Csulyák Gáspár emléksora 1654-ből

Miskolci emléksora[4]
Miskolci emléksora

Egy újabb lelet arra, hogy protestáns teológusaink a 17. század derekán nagy előszeretettel sajátították el a székely rovásírás titkait, valószínűleg Telegdi Rudimentájából. Kismarjai Veszelin Pál emlékkönyvének 297. lapjára Miskolczi Csulyák Gáspár 1654 február 3-án, Franeqnerában rótt mondatot: LÉGY HŰ MIND HALÁLIGLAN ÉS TENEKED ADOM AZ ÉLETNEK KORONÁJÁT

Kájoni János írásmutatványa 1673-ból

Kájoni János bejegyzése[5]
Kájoni János bejegyzése

A ferencesrendi szerzetes[6] betűsora és mondatai egy – azóta elkallódott – hittani művének 46. oldalára voltak beírva az alábbi magyarázatával: „Régi mód szerint való Székely A.B.C., mellyel régenten a Székelyek éltek, mellyet vissza kell olvasni, és írni, az mint ebből ki tetszik. Ha ki pedig mostani mód szerént akar velük élni, írja ügyében őket, mint a mostani A. b. c. d. etc., de az régi Székelyek minden betű eleibe E betűt tettek: A, eb, ecs, ec, ed, ef, e, eg, egy etc.”

Énlakai templomfelirat 1668-ból

A kazetta rajza és felirata[7]
A kazetta rajza és felirata

A rovás-ábécében az „eGY” betű formája megegyezik azzal a kettős kereszttel (a ferde vonalak használata a rovás sajátossága), ami a magyar címerben is megtalálható. Példa erre az 1668-ból származó templomfelirat, ami az erdélyi Udvarhely megyében lévő Énlaka[8] község unitárius temploma mennyezetének egyik kazettáján található, az orgona fölött. A rovásfelirat: „EGY AZ ISTEN, GEORGYIUS MUSNAI DAKÓ” (vannak, akik a DAKÓ-t DIAKÓN-nak olvassák). Ferenczi Sándor (1936) szerint: Muzsnáról[9] (mely község régente Musnának neveztetett) való Dakó György lehetett a felirat készítője. Ezt erősíti Vér Sándor olvasata is, miszerint a feliratot Dako Musnai György vagy Musnai Dako György készítette.

A Lévai vár alaprajza

Vártérkép a rovás-szöveggel[10]
Vártérkép a rovás-szöveggel

A felvidéki Léván[11] állott vár alaprajzán olvasható rovásszöveg valószínűleg egy szemle alkalmával íródott. A szemle ideje pontosan nem állapítható meg, Mandics György szerint a dokumentum 1690–1718 között készülhetett. [Somogyi Antal rovásírásos gyűjteménye, I. kötet, Budapest – 2012.]

Török leírásból tudjuk, hogy a belső várnak árkát a Garam vize táplálta. Friedrich Klára olvasata, soronként:

  1. sor (az alaprajz felett): A VÁR SZMJLI (valószínűleg „szemléje”)
  2. sor (az alaprajz alatt): MIND KÖRNYÜLTES ÁROK
  3. sor: A FALAKNÁL A
  4. sor: GARAM TÁPOLLYA (táplálja) VÍZZEL
  5. sorban csak néhány betű ismerhető fel

Túróci fakönyv

Az egyoldalas fakönyv[12]
Az egyoldalas fakönyv

Erre a nyelvemlékre Cherven Tamás[13] besztercebányai kanonok akadt rá a Túróc megyei Stubnya fürdőhelyen[14], Jezerniczky István vármegyei adószedőnél 1839-ben. Jezerniczky azt állította, hogy a kéziratot a Túróc megyei ősrégi Raksányi-család levéltárában találta. A réznyomat-másolatban fennmaradt kézirat mindössze egy lapból áll. Eredetileg nyírfakéregre írták tollal, koromfekete tintával. A nyolc hüvelyk hosszú, öt hüvelyk széles nyírfakéreg több részre töredezett, emiatt kisebb darabok hiányoznak belőle. Cherven Tamás egy papírlapra felragasztotta a darabokat és el is olvasta a rajta lévő 127 nevet, amelyek közül 56 az 1391-ben kiadott Túróc vármegyei Regestrumban, oklevéljegyzékben is szerepel. Betűösszerovásai igen ötletesek. [Friedrich-Szakács: Kőbe vésték, fába rótták...]
Friedrich Klára a 15–18. század közé tudja tenni a keletkezését.